AJÁNLÓ: öt ambient album könyvíráshoz (ezekre született a Damage Report) - DAMAGE REPORT: A KÖNYV

DAMAGE REPORT: A KÖNYV

Icon

Hogyan képzeltük el a jövőt – és mi lett helyette?

AJÁNLÓ: öt ambient album könyvíráshoz (ezekre született a Damage Report)

Öt album, ami észrevétlenül becsúszott a lapok közé, avagy mire lehet könyvet írni. Nyilván nem dalszövegesre, berakod a punkot, megrázod magad kétszer és csak utána tűnik fel, hogy leírtad nyolcezerszer azt, hogy FUCK (egyetlen szakdolgozóm se használta ki a trükköt), berakod a gótot, aztán két óra múlva öt kiló desifrírozott pókhálóval meg a Holló öt folytatásával vagy gazdagabb, berakod a Summer of ’69-t, snitt. Ambient kell, nincs mese, azt is ötvenmillióféleképpen definiálják, ráadásul az alábbi öt album sem vegytiszta. De legalább hallgatnak bennük, aztán valaki meg-megnyomja a dallam billentyűt, gyengéden.

ACCESS TO ARASAKA: Oppidan
(Tympanik Audio, 2009)

[web]: tympanik | accesstoarasaka

Ez lenne a Neurománc filmzenéje, ha a hollywoodi filmipar egy kicsit is figyelne a független kiadós villanyalkimistákra. Ambient, glitch, akármistep meg hangulatfestő gombtekergetős elektronika: fellőttük a Glitch Mobot az űrbe, keresztülvezéreltük egy szomorú chiptune bulin, aztán lepároltuk egy nevadai tányérantennán keresztül. Szép, szomorú jövő. (Bármi jó tőle, a nagy része ingyen letölthető az oldaláról.)



HECQ: 0000
(Hymen Records, 2007)

[web]: hymen | hecq

Ha a fenti AtA volt az űrzene, akkor a Hecq egy sötét hajnalon veszi be a metropoliszt és néhol hússzal, néhol meg százzal többel veszi be a nemlétező kanyarokat, kék- meg szürkeárnyalatokban csókol oda a magánynak meg az elektronikának meg szebben lehet erkélyen ülve a hidegben pokróc alatt ezzel meg a oneandonlyval, mint a Boards of Canadára, pedig. Szívtépő szőnyegek és kattogó, molekuláris electro.



VANGELIS: Blade Runner (Esper Edition)
(Esper Productions, 2002)

[web]: discogs

Talán az egyetlen filmzene, amit hajlandó vagyok hosszú távon (reads, évek óta) elviselni, azt is azért, mert Vangelis egy géniusz (ez meg a China a két top nálam). ÉS mert ez a Blade Runner. Amiben minden képkocka a helyén van. Igaz, van vagy hat változat belőle, de mindegyikben minden a helyén van. Igen, fanboy mode on off, on off, emberi stroboszkóp lettem hirtelen.



THE FUTURE SOUND OF LONDON: Lifeforms
(Virgin, 1994)

[web]: megveszed

A kilencvenes évek brit technokultúrájának egyik legszebb darabja a FSOL albuma, örök életre belevésték a fejembe a videóikkal, hogy milyen egy korakilencvenes grafikával legyártott szerves LSD-erdő, hat tonnányi hangmintával (mit mintával, hangszoborerdővel) meg azzal a tudattal, hogy mostantól új bolygóra csak úgy szállhatunk le, hogy ezt hallgathatjuk közben. Enyhe chillout beats included.



PETE NAMLOOK & MIXMASTER MORRIS: Dreamfish (Rising High Records, 1993)
[web]: megveszed

Az album, ami visszahúzott az ambientbe meg a di.fm összes ütemtelen, csordogáló csatornájába. Az ambientből valahogy mindig is a víz-közeli lemezek fogtak meg (inkább, mint a pánsípos-tilinkózós-fűszoknyás kamuindián ambientek), ez meg mindegyik között a leghákettőóbb, a halszagot hálaistennek nem mellékelték. Van folytatása is, a Dreamfish 2 meg legalább annyira tökéletes album, mint az elődje.

Category: folyamat

Tagged: , , , , , , , , , , , , ,

3 Responses

  1. aKolos szerint:

    GYÁÁÁ, ambient <3333
    én TDK-t gyártottam Boards of Canadára főképp, mellette meg Warpaint, DaftPunk meg Cocorosie :)

  2. Hipra szerint:

    ájánlom még Integraltól aaa… bármit: http://www.youtube.com/watch?v=0VZtyxrp0eg

  3. Hipra szerint:

    *a

Leave a Reply

A könyvről


A DAMAGE REPORT a kétezres évek kordokumentuma az életünkről, kapcsolatainkról, internetekről, értékrendekről, szexről, technológiai újdonságokról és régiségekről, egy szóban: rólunk.

Hogyan képzeltük el a jövőnket? És mi lett helyette? Hogyan működnek a jövőkutatók? Mik azok, amiket nem jósoltak meg, de megkaptunk? Milyen egy közösségi oldal az üzemeltetők oldaláról? Hogyan értjük a zenét, más kultúrákat és egymást? Milyen kulturális mozgalmak vannak a Tron és a Mátrix mögött? És tényleg van internetkapcsolat a Föld és a Mars között? Ezek a könyv legártatlanabb kérdései.

A DAMAGE REPORT 2012 áprilisában jelent meg a MangaFan Kiadó gondozásában.

A szerzőről


Bari Máriusz (Damage) újságíró, blogger, kulturális interrupt, koffeint alakít át bármivé, azt meg még több koffeinné. Volt már forgatókönyvíró, sajtótájékoztatókról menekülő, tudományos rovatba szorult újságíró, alapított közösségi oldalt alternatív fiataloknak, majd gyártott magazint azoknak, akiknek az alternatív már nem volt elég, fertőzött főiskolai agyakat közösségi médiával, korábban rádiós, szövegíró, partiszervező és DJ.

Saját bevallása szerint: Kiolthatatlan szerelem a furcsaságok, ázsiai konyha, popkultúra, energiaitalok, kávé, pupillapornó és Japán iránt. Bármi jöhet, ha mérhető a Scoville-skálán. Vagy van frekvenciája.